Intézménymutató:
Iasi-i/Jaszvasari Romai Katolikus Puspokseg/Egyhazmegye
2008. május 26.
Levélben panaszolta be az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál és a iasi-i római katolikus püspökségen a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) Augustin Pascariu klézsei plébánost és Cristian Hodea káplánt, akik azzal fenyegették meg a gyermekeket, hogy nem engedik őket bérmálni, ha magyarórára járnak. Az MCSMSZ hírlevele szerint május 8. óta a papok a bérmálási felkészítőn és az iskolai hittanórákon is felszólították a gyermekeket, hogy kérvényezzék nevük törlését a magyarórát is hallgatók listájáról. „Határidőt szabtak a gyerekeknek. Leszögezték, kedden reggel nyolc órakor ők is ott lesznek az iskola titkársága előtt, hogy megnézzék, ki az, aki magyarórára megy, és ki az aki bérmálkozni szeretne” – áll a közleményben. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője elmondta, 46 gyermek járt ebben a tanévben magyarórákra a klézsei iskolában. A következő tanévre beiratkozottakkal együtt számuk 55-re gyarapodott volna. A plébános fellépése azonban eltántorította a gyermekeket a magyaróráktól. „Ismereteink szerint már harmincan nyújtottak be visszavonó kérést” – jegyezte meg Hegyeli. Solomon Adrián, a MCSMSZ elnöke szerint sok múlik a plébános személyén. Példaként Magyarfalut hozta fel, ahol a hétvégén magyar közösségi házat avattak. A házat a magyarul nem is beszélő helyi plébános is megáldotta, és lehetővé tette, hogy a templomban is magyar misét celebráljanak. /Gazda Árpád: Bérmálás vagy magyaróra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
2008. szeptember 18.
„A Iasi Egyházmegyében a különböző anyanyelvű hívek lelkipásztori ellátása különböző feladatokat jelent, keresik a megoldás lehetőségeit" – áll többek között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében, amelyben a román és a magyar püspöki konferenciák delegációinak szeptember 16-án tartott budapesti találkozójáról tájékoztat.,,Ennek érdekében két fiatal csángó papot küldött a megyéspüspök Budapestre tanulmányaik folytatására. Ők három év múlva visszatérnek egyházmegyéjükbe. " A közlemény nem tér ki arra, hogy visszatérésük után lesz-e magyar mise Moldvában, és arra sem, hogy Ioan Robu bukaresti érsek és Erdő Péter bíboros reagált-e a budapesti székhelyű Keresztszülők Egyesületének keretében működő vallásügyi munkacsoport anyanyelvű misézésre vonatkozó levelére. Említett munkacsoport nemrég megalkotta az első modern kétnyelvű liturgiát, amelyben a szentmise magyar és román nyelvű szövegét egymás mellett tüntetik fel. A budapesti megbeszélés az egyházi élet és az egyház társadalmi jelenlétének számos más kérdését is érintette, többek között szó esett a hitoktatásról, a katolikus iskolákról, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a romániai görög katolikus egyház különleges státusáról. A nemzeti kisebbségek anyanyelvi lelkipásztori gondozása témában a temesvári és a szatmári egyházmegyében gyakorlatban lévő, az igényeknek megfelelően biztosított többnyelvű misézés került terítékre, a moldvai helyzetről, a már említett megoldáskeresésen kívül konkrétum nem hangzott el. /Fekete Réka: Nem állt ki a csángók mellett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./
2008. október 11.
A moldvai csángók magyar nyelvű misézéséről szóló, XVI. Benedek pápának címzett levelet adott át Szili Katalin házelnök Juliusz Janusz apostoli nunciusnak, akit október 10-én fogadott az Országházban. A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke szerint történelmi pillanat volt a levél átadása. Szili Katalin és Bogdan Olteanu román házelnök azt kéri XVI. Benedek pápától, hogy tegye lehetővé a romániai iasi-i püspökség területén élő magyar csángók magyar nyelvű misézését. Szili Katalin a román képviselőházi elnök fontos gesztusaként értékelte, hogy segít a csángóföldi magyar nyelvű misézés lehetővé tételében. A magyar, román és olasz nyelven írt levelet Bodgan Olteanu október eleji hivatalos budapesti látogatásán írta alá, ezután adták át a Szentszék magyarországi, illetve romániai képviselőjének. /Duna Tv/ /Csángó mise Csobotfalván. = Erdely. ma, okt. 11./
2008. október 15.
Bogdan Olteanu, a román parlament elnöke kezdeményezésére Szili Katalinnal, a magyar parlament elnökével közös levelet írtak XVI. Benedek pápának, amelyben arra kérik, tegye lehetővé a iasi-i püspökség területén élő magyar ajkú csángók számára a magyar nyelvű misézést. A levél a román–magyar kapcsolatok vonatkozásában is diplomáciatörténeti jelentőségű, mert eddig csak egyoldalú levelek érkeztek a csángók kérelmével, azonban a Vatikánban a római katolikus vallás keleti erősítését fontosabbnak tartották, mint az anyanyelvű egyházi szertartást. A Vatikánnak ezt a magatartását a csángókérdést egyre szélesebb körökben ismerő magyarság kudarcként élte meg. /Sylvester Lajos: Küzdelem és remény – amit nem szabad feladni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15/
2009. január 21.
A szitási (Bákó megye) plébános megtiltotta a csángó gyermekeknek, hogy a délutáni magyarórákra járjanak, a szülőket pedig azzal riogatta, hogy gyermekeik veszélyben vannak, ki tudja, mi minden történik ezeken az órákon, lehet szó szervcsempészetről, gyermekpornográfiáról és egyéb rosszról. Az eset kapcsán a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége feljelentést tesz a jászvásári római katolikus püspökségen és a bukaresti nunciatúrán. Az elmúlt közel tíz évben a moldvai magyar oktatási program új helyszínein majdnem minden tanítónak el kellett szenvednie a kezdeti megaláztatást, az érintett szülőknek pedig a megfélemlítést. Nevezték már a sátán nyelvének a magyart, megbélyegezték a csángószövetség tevékenységét azzal, hogy kiárusítja Magyarországra a csángó gyermekeket, legtöbbet a papok ártottak az ügynek. A hitüket szinte identitásuknak valló csángókat az egyház tudja a legjobban megfélemlíteni, ezúttal a szitási plébános a ministrálástól tiltotta el azokat a gyermekeket, akik magyarórára járnak. Ebben a faluban decemberben kezdődött a tevékenység, Major Emőke zilahi születésű tanító karácsonykor kezdte meg háznál az oktatást. Szitással együtt jelenleg húsz moldvai faluban közel ezer csángó gyermek tanul az iskolai magyarórákon anyanyelvén írni, olvasni, a délutáni foglalkozásokra legalább másfélszer ennyien járnak. /Fekete Réka: Megfélemlítés Csángóföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./
2009. március 3.
Helyteleníti Petru Gherghel iasi-i római katolikus püspök, hogy „idegenek” a magyar nyelvoktatás és misézés fontosságának hangsúlyozásával „viszályt szítanak” a moldvai csángók körében, akiknek többsége szerinte román nemzetiségű. A moldvai egyházfő Tőkés László református püspök február közepén neki címzett levelére reagált, amelyben az európai parlamenti képviselő szóvá tette, hogy a Bákó megyei Szitás falu plébánosa ellenséges hadjáratot indított a magyar nyelv iskolán kívüli oktatása ellen, és a ministrálástól is eltiltotta a magyarórára járó gyermekeket. Petru Gherghelhez intézett megkeresésében Tőkés úgy vélekedett: „minden igaz hitű keresztény ember számára elfogadhatatlan, hogy Krisztus szolgái magyarellenes érzéseket szítsanak híveik között, akik semmi egyebet, semmi rosszat nem akarnak, hanem csak azt, hogy atyáik nyelvét megtanulják, és ezen a nyelven dicsérjék az Istent”. A jászvásári püspök leszögezte: egyházmegyéjében nincsenek csángómagyar gyülekezetek. Válaszlevelében Petru Gherghel testvéreinek nevezte a magyarokat, és ama meggyőződésének ad hangot, miszerint mindenkinek jogában áll anyanyelvén dicsérni Istent. „Remélem, egyetért velem abban is, hogy tisztelni kell az emberek kinyilvánított akaratát. Az ön állításával ellentétben a iasi-i püspökség keretében nincsenek csángómagyar gyülekezetek, híveink többsége ugyanis román nemzetiségűnek és katolikus vallásúnak vallotta magát a népszámlálások során” – állapítja meg a moldvai egyházfő. (Egyébként miközben a 2002-es népszámlálás szerint Romániában összesen 1266 személy nyilvánította magát csángó, Bákó megyében pedig 4317 személy magyar nemzetiségűnek, néprajzkutatók szerint a Moldvában élő csángómagyar közösség lélekszáma 250 ezerre rúg, közülük azonban már csak mindössze 80 ezren beszélnek magyarul). Petru Gherghel szerint Szitáson és a többi moldvai településen senki nem ellenzi a magyar nyelv iskolában, törvényes keretek között történő oktatását, „ha az indokolt és igény mutatkozik rá”. A moldvai egyházfő szerint nem tesznek jó szolgálatot a nyelvjárásuk megőrzésére és ápolására törekvő helyi közösségeknek mindazok, akik „kívülállókként” számukra idegen értékeket kínálnak nekik. Miközben Tőkés László arra kéri a katolikus püspököt, vegye személyes védelmébe a magyar nyelvtanulásért meghurcolt szitási gyermekeket és családokat, és vegye elejét annak, hogy bármelyik moldvai csángó gyülekezetében hasonló önkényes túlkapások és nacionalista visszaélések történhessenek, Petru Gherghel a régió szegénységének leküzdése érdekében kérte az EP-képviselő támogatását. A iasi-i püspök szó nélkül hagyta Tőkés felajánlását, miszerint kész személyes találkozóra a csángóügy megoldása érdekében. /Rostás Szabolcs: Gherghel: Nincsenek csángómagyarok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./
2009. március 3.
Helyteleníti Petru Gherghel iasi-i római katolikus püspök, hogy „idegenek” a magyar nyelvoktatás és misézés fontosságának hangsúlyozásával „viszályt szítanak” a moldvai csángók körében, akiknek többsége szerinte román nemzetiségű. A moldvai egyházfő Tőkés László református püspök február közepén neki címzett levelére reagált, amelyben az európai parlamenti képviselő szóvá tette, hogy a Bákó megyei Szitás falu plébánosa ellenséges hadjáratot indított a magyar nyelv iskolán kívüli oktatása ellen, és a ministrálástól is eltiltotta a magyarórára járó gyermekeket. Petru Gherghelhez intézett megkeresésében Tőkés úgy vélekedett: „minden igaz hitű keresztény ember számára elfogadhatatlan, hogy Krisztus szolgái magyarellenes érzéseket szítsanak híveik között, akik semmi egyebet, semmi rosszat nem akarnak, hanem csak azt, hogy atyáik nyelvét megtanulják, és ezen a nyelven dicsérjék az Istent”. A jászvásári püspök leszögezte: egyházmegyéjében nincsenek csángómagyar gyülekezetek. Válaszlevelében Petru Gherghel testvéreinek nevezte a magyarokat, és ama meggyőződésének ad hangot, miszerint mindenkinek jogában áll anyanyelvén dicsérni Istent. „Remélem, egyetért velem abban is, hogy tisztelni kell az emberek kinyilvánított akaratát. Az ön állításával ellentétben a iasi-i püspökség keretében nincsenek csángómagyar gyülekezetek, híveink többsége ugyanis román nemzetiségűnek és katolikus vallásúnak vallotta magát a népszámlálások során” – állapítja meg a moldvai egyházfő. (Egyébként miközben a 2002-es népszámlálás szerint Romániában összesen 1266 személy nyilvánította magát csángó, Bákó megyében pedig 4317 személy magyar nemzetiségűnek, néprajzkutatók szerint a Moldvában élő csángómagyar közösség lélekszáma 250 ezerre rúg, közülük azonban már csak mindössze 80 ezren beszélnek magyarul). Petru Gherghel szerint Szitáson és a többi moldvai településen senki nem ellenzi a magyar nyelv iskolában, törvényes keretek között történő oktatását, „ha az indokolt és igény mutatkozik rá”. A moldvai egyházfő szerint nem tesznek jó szolgálatot a nyelvjárásuk megőrzésére és ápolására törekvő helyi közösségeknek mindazok, akik „kívülállókként” számukra idegen értékeket kínálnak nekik. Miközben Tőkés László arra kéri a katolikus püspököt, vegye személyes védelmébe a magyar nyelvtanulásért meghurcolt szitási gyermekeket és családokat, és vegye elejét annak, hogy bármelyik moldvai csángó gyülekezetében hasonló önkényes túlkapások és nacionalista visszaélések történhessenek, Petru Gherghel a régió szegénységének leküzdése érdekében kérte az EP-képviselő támogatását. A iasi-i püspök szó nélkül hagyta Tőkés felajánlását, miszerint kész személyes találkozóra a csángóügy megoldása érdekében. /Rostás Szabolcs: Gherghel: Nincsenek csángómagyarok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./
2009. március 6.
Petru Gherghel jászvásári római katolikus megyéspüspök válaszlevele Tőkés László püspök, EP-képviselő megkeresésére mind hangnemében, mind tartalmában ismételten alátámasztja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett csángómentő mozgalom szükségességét. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állásfoglalásában leszögezte, a jászvásári püspök az identitásválasztás szabadságára való álságos hivatkozással eleve megkérdőjelezi a több évszázada Moldvában élő csángók magyarságát és anyanyelvét. Népszámlálási adatokra hivatkozva csak és kizárólag román nemzetiségű római katolikus hívekről hajlandó beszélni. Tovább él a nacionál-kommunizmus szelleme, melynek lényege az asszimiláció. Petru Gherghel válaszlevele Tytti Isohookana Asunmaa raportőr Jelentésében foglaltakat is figyelmen kívül hagyja, mely alapján az Európa Tanács ajánlást fogalmazott meg a csángók védelmében. Emlékezetes, hogy 1991-ben a pusztinai csángók kétszáz aláírással hitelesített kérvényt juttattak el a jászvásári püspökségre, amelyben a magyar nyelvű misézés lehetőségének biztosítását kérték. Ezután Grigore Dima püspök-helyettes egyenként hívatta be a kétszáz aláírót, minek következtében egyesek visszavonták az aláírásukat. Másokat viszont ennek ellenére sem sikerült megfélemlíteni, és a püspökség azóta is adós az írásos válasszal. A csángómagyarok vezetőinek bevonásával a kérdés megnyugtató rendezése érdekében további párbeszédet szorgalmaz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a jászvásári római katolikus egyház vezetőivel. /Állásfoglalás a moldvai csángó-magyarok jogainak védelmében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./
2009. szeptember 30.
Az ezeréves évfordulóhoz méltón, több napon keresztül zajlott a Gyulafehérvári Főegyházmegye millenniumi évét záró ünnepségsorozat, amelyre a szeptember 29-én tartott hálaadó szentmisével befejeződött. A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyházban a Franc Rodé bíboros, XVI. Benedek pápa különleges küldötte által – nagyrészt magyar nyelven – celebrált misét a zsúfolásig megtelt székesegyház előtti kivetítőn is több ezren követték. Az ünnepi szentmisén képviseltette magát az Esztergom-Budapest Római Katolikus Érsekség (Erdő Péter bíboros révén), a győri, a pécsi, a debreceni, a szegedi, a munkácsi, a szabadkai, a bukaresti, a jászvásári, a nagyváradi, a szatmári, a székesfehérvári, a temesvári egyházmegye, a München-Freisingi Érsekség, a görög katolikus nagyérsekség, az Erdélyi Unitárius Egyház, az Erdélyi Evangélikus Egyház és az Erdélyi Református Egyházkerület. Dr. Jakubinyi György ünnepi beszédében kifejtette: „kettős kihívás előtt állunk, de ez nemcsak a gyulafehérvári főegyházmegyét, hanem az egész társadalmat érinti: ezek pedig a lélekszám-csökkenés és a megélhetés biztosítása a szülőföldön. ” Majd folytatta: „… látva az ezeréves feladatot, a hűséget, a kitartást, azt, hogy olyan mostoha körülmények között, amikor még püspök sem volt az országban, mégis megmaradt a katolikus egyház – ez buzdít minket…” Valamivel több mint egy év telt el azóta, hogy a csíksomlyói zarándoklat helyszínén tartott szabadtéri szentmisével 2008. szeptember 13-án elkezdődött az Erdélyi Egyházmegye millenniumi rendezvénysorozata. Ebben voltak többek között teológiai napok Gyulafehérváron, az új könyvtár felavatásával, Márton Áron ünnepség a kolozsvári Szent Mihály-templomban, a Lázói Kápolna és a déli torony felújításának az ünnepe, a millenniumi kiállítás megnyitója … Az ezeréves évforduló elsősorban a katolikus közösség, de az egész erdélyi magyarság ünnepe is volt. /Bakó Botond: Felemelő millenniumi záróünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2009. november 26.
,,Mindenkinek joga van saját nyelvű liturgiához, de akkor, ha ezt ő akarja. ” Ezt az álláspontot képviselték a román püspökök azon jászvásári találkozón, amelyet a Román és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) küldöttségének részvételével rendeztek Petru Gherghel jászvásári püspök kezdeményezésére. Erdő Péter bíboros, az MKPK és az Európai Püspöki Konferencia Tanácsának elnöke beszélt a cigányok beilleszkedési gondjairól, valamint az erőszakról, amelynek elkövetői, illetve elszenvedői. Egy másik téma a iasi-i egyházmegye katolikusaira vonatkozott, ,,akik közül némelyek kérik a szent liturgia magyar nyelven történő celebrálását”. A jászvásári érsekség közleménye szerint ,,minden püspök egyetértett abban, hogy a katolikus egyházhoz tartozásunk olyan alapvető tény, ami rávilágít etnikai azonosságunkra is, amelyet közösségben kell megélnünk”. A találkozó végén Petru Gherghel meghívta Erdő Péter bíborost a kacsikai búcsúba (augusztus 15.), hogy magyarul celebráljon misét a magyar zarándokok számára. /Fekete Réka: Kérni kell a magyar misét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
2009. december 6.
Második alkalommal tanácskoztak november 24–25. között a magyarországi és a romániai katolikus egyházi elöljárók. Az első tanácskozásra tavaly Budapesten került sor Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke kezdeményezésére. A második találkozónak a jászvásári római katolikus püspökség adott otthont. A házigazda, Petru Gherghel püspök történelmi pillanatnak nevezte az első moldvai találkozót. Erdő Péter bíboros szerint ezeket a találkozókat is rendszeresíteni szeretnék. Erdő Péter elmondta, ilyenkor mindarról szó esik, ami az egyház küldetéséhez tartozik. Ezek között természetesen előkerülnek azok a kérdések is, amelyek a kisebbségi pasztorációt, a különböző nyelvű hívek lelkipásztori ellátását érinti. Téma volt a sokat vitatott kérdés a moldvai egyházmegyében. „Itt, úgy látom, bizonyos jelek arra mutatnak, hogy találnak megoldásokat. Két pap innen a Kárpátokon kívüli részről jelenleg a mi egyházmegyénkben, Budapesten tanul egyházjogot. Ugyanakkor ők három évet a budapesti pasztorációban is részt vesznek, tehát magyar nyelven. Elsajátítják a liturgikus és a teológiai szakkifejezéseket is magyarul. Ők már érkezésükkor ismerték a magyar nyelvet, de most tökéletesítik. Ez a kezdeményezés részben azt célozza, a püspök úr kifejezett kívánsága szerint, hogy utána itthon a saját környezetükben a hívek rendelkezésére állhatnak” – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. /Csúcs Mária: Püspöki találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 6./
